Klartexte-tanítás

Felmérésünket 39 tanuló töltötte ki, változatos iskolai és földrajzi elhelyezkedéssel. Számunkra egyértelművé vált az a tény miszerint a média-oktatás hazánkban még egy behatárolhatatlan fogalom, így a kérdőívünkben sem szerettünk volna túl specifikus, bárki számára nem megválaszolható irányba kérdezősködni. Kortól függetlenül, főképp kifejtendő vagy elgondolkodtató, mások számára érdekesnek, újdonságnak vélhető kutatást szerettünk volna, és úgy gondoljuk sikerült is jó irányba haladnunk. A 2020-as év igen nagy változást hozott a médiatanárok életébe. A módosított Nemzeti alaptanterv szerint a média önálló tárgyként megszűnt létezni.

Egy fakultatív, a dráma és táncismeret órával párba állított tizenkettedik évfolyamban választható tárgyként lesz vagy lehet csak része a magyar oktatási rendszernek. A médiatanárok és a pedagógusok álláspontját már igen jól ismerjük, több nyílt levél, személyes vélemény kezdeményezés és tüntetés fejezte ki a jelenlegi, a friss diplomás, pályakezdő médiatanárok és a most egyetemista tanárhallgatók nézeteit a döntéssel kapcsolatban. Sok nézőpontot megismerhettünk, azonban a legfontosabb hang elveszett a nagy zűrzavarban, pont az, amelyiket talán a legérdemesebb lenne meghallgatni, a diákok hangja. Úgy gondoltuk épp itt az ideje, hogy valaki megkérdezze a tanulókat is, szerintük szükséges-e a médiaóra és, ha igen, akkor annak hogyan kéne működnie, hogy számukra használható tudást és új, érdekes ismereteket nyújtson.

Ezen felül a kutatásunkat a Klartexte program előzetes cikkeire felméréseire alapoztuk. (https://www.goethe.de/ins/hu/hu/kul/sup/klt/21482600.html). Amellett, hogy kikértük a diákok véleményét a mostani médiaoktatás helyzetéről még arra is kíváncsiak voltunk, hogy van-e ezzel kapcsolatban jövőképük vagy elképzeléseik. A program végett az is felkeltette az érdeklődésünket, hogy mennyire tájékozottak a kitöltők többek között a #metoo mozgalommal, clickbait-tel kapcsolatban, illetve a médiafogyasztásukra is kíváncsiak voltunk.

Cél

A kutatásunk célja felmérni a mai középiskolások (14-18 éves korosztály) igényét a médiaoktatásra, illetve a tantárgyhoz való viszonyukat (mennyire tartják hasznosnak, használhatónak az ott megszerzett tudást.) Felmérni, hogy a különböző iskolákban szakközépiskolákban, szakgimnáziumokban, gimnáziumokban eltérő-e a tantárgy megítélése. A diákok kritikus média fogyasztásának és az általános médiahasználati szokásainak felmérése, különös hangsúlyt fektetve az internetes hírportálok és cikkek olvasására, az interneten terjedő hírek megítélésére. Felmérni, hogy melyek azok a hírportálok, ahonnan a leggyakrabban szerzik az információt és milyen mértékben bíznak meg ezeknek a forrásoknak a hitelességében, valamint fontosnak tartják-e, hogy az aktuális közéleti eseményekről a tanórákon is essen szó.

Módszer

A kutatást olyan középiskolai diákok és egyetemi hallgatók által kitöltött kérdőívek alapján végeztük, akiknek van ,vagy volt médiaórájuk a középiskolában. A kérdőív a saját magunk által megfogalmazott kérdésekből állítottuk össze, ugyanakkor azt is figyelembe vettük, hogy a diákoknak hagyjunk szabad teret kifejteni véleményüket, ötleteiket, mert kutatásunknak az is célja, hogy ezáltal mi, a jövő médiatanárai és a jelenlegi pedagógusok fejlődését is elősegítsük, olyan területekre is felhívjuk a figyelmüket, amelyekről nem is gondolnánk, hogy a diákokat érdeklik, azzal, hogy jobban megismerjük a tanulók igényeit. Ez szerintünk azért is nagyon fontos, mert a média egy olyan tantárgy, amit semmiképp nem szabad frontálisan oktatni, hiszen a célja éppen az, hogy a diákok kritikai, kreatív képességeit és önálló véleménykifejtési kompetenciáit fejlessze. Sajnos a felmérés nem igazán reprezentatív, mivel főleg ELTE-re járó társaink és más “elit” gimnáziumokhoz volt elérésünk a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet okán.

A kutatás kiértékelése

A kiértékelésben a kutatásban feltett kérdésekre adott összes választ feltüntettünk felsorolásszerűen, hiszen minden diák véleménye segíti a fejlődést.

Mi volt a legérdekesebb, ami megragadta a figyelmed az órákon? 

A legtöbb pozitív élmény a médiaórákon a filmekkel és a filmrészletek értékelésével volt kapcsolatos. Ugyanakkor itt fontos kiemelni, hogy ehhez társultak negatív emlékek is, elsősorban a megkérdezettek a filmek választásával nem értettek egyet vagy szimplán rossznak tartották, amit közösen kellett megnézniük, illetve a tanár indoklását hiányolták, hogy miért az adott mű került elő órán. Élvezték továbbá a gyakorlati feladatokat, amikor nekik kellett számítógépen dolgozniuk vagy kisfilmet, fotót készíteniük. A projekt jellegű feladatok nagy népszerűségnek örvendtek. A diákéletben nagyon fontos a társak véleménye, megjelenése: az osztálytársak előadásai, suliújság, iskolarádió. Sokan írták pedig a reklámok és a közösségi médiával kapcsolatos órákat, hogy hasznosnak érezték, hiszen a mindennapjaik meghatározó része. 

Mi volt az a része a média óráknak, ami a legjobban untatott, mi nem érdekelt egyáltalán? 

A megkérdezettek elsősorban azt sérelmezték, hogy a tanárok nagyon könnyedén elengedték ezt az órát. Vagy valamilyen más tanórát tettek a helyére, hogy ott hozzák be a lemaradást vagy erre az időpontra szerveztek más tanárok iskolán kívüli programot. Egyértelműen ezt azok sérelmezték, akik élvezték a médiaórát, hogy más tanárok nem vették elég komolyan. Az órákon pedig, ami legkevésbé tetszett a sok történelem volt a filmekről, korszakokról és a médiajoggal kapcsolatos tananyag átadásának módja. A megkérdezetteknek általában negatív asszociációi voltak a száraz, elmélet anyagokról és a dolgozatokat sem élvezték. Ezekre médiatanárként mindenképpen oda kell figyelni, hogy megfelelő, élvezhető módon adjuk át a tanulóknak.

Szerinted mivel lehetne feldobni a médiaórákat? Mitől lenne élvezetesebb? Miről legyen szó az órákon, mi az, ami érdekel a médiával kapcsolatban?

Kíváncsiak voltunk arra mi, hogy ők milyen újításokat tudnának elképzelni az iskolában. Elsősorban szeretnék a saját hangjukat hallatni, ami nem feltétlen csak erre a tantárgyra jellemző, viszont itt is több teret kell engedni a diákok meglátásainak. Általában a megkérdezettek a csoportos munkát preferálták és így, többen szerettek volna valamit előállítani, mint például podcastet vagy fotókat vagy filmet, videót. Más tanárokkal kooperálva könnyedén létre lehet hozni projekttémákat. Szívesen beszélnének a diákok a médiaórán még éppen aktuális dolgokról, ezért az is fontos média és mozgókép tanárként, hogy az ember felkészült legyen a technológia újítások területein illetve megosztó témákat is képes legyen bevinni órára. Az látszik, hogy tanárfüggő ki milyen anyagot vitt be az órára, így voltak olyanok, akik éppen a reklámok elemzését hiányolták. Továbbá szükségét érezték a diákok, hogy online vagy digitális térben is tudják gyakorolni a médiaórán megszerzett tudást és sokkal interaktívabb órán szerettek volna részt venni. 

Mit csinálnál szívesebben: projektmunkát, ami hosszú feladat, csapatba kell dolgozni és mindenki hasonló értékelést kap vagy a hagyományos iskolai módszert, ami az egyéni munkára épít és azt értékelik dolgozatokkal?

A projektmunkába beletartozik az a diskurzus szerű, társas kommunikációt igénybe vevő és fejlesztő gyakorlati tanítási forma melyben az egyéni munka elvégzéséhez elengedhetetlen az órai közös feldolgozás. A tartalomgyártás ennek végtermékeként is születhet. A tesztből kiderül az is, hogy ennek a „tantárgynak” a kivitelezését nem lehet a hagyományos módszerekkel, felfogással és eszközökkel megszervezni, hiszen egy komplex műfaji ágazatról és az azzal járó felfogási formákról egyaránt szó van. A gyakorlati képzés a kulcsszó, illetve a folyamatosan váltakozó órai forma, hiszen a közös tartalomfogyasztás és annak „kiértékelése” csak akkor bizonyulhat igazán hasznosnak, ha mind egy kereten belül zajlanak.  Szakmai szemmel prioritás a középiskola első éveiben elsajátítani a számunkra elérhető technikai eszközök hasznosnak bizonyuló edukációs beállítottságú platformjait, majd ezek segítségével az érettségi előkészületeket és a későbbi tanulmányi törekvéseinket merőben megkönnyíteni. A kitöltők döntő többsége, 90 százaléka pedig ezt a formát támogatja.

 Mennyi időt töltesz képernyő előtt naponta ?

A nagy átlag 3-4 vagy annál több órát tölt „képernyő” előtt.  17-30 év között, a kitöltők átlagosan 22 évesek főképp budapesti gimnáziumból/egyetemről. Nagyrészben valamely médiához közel álló szakra/karra járó fiatalok válaszait kaptuk így ők a legtöbb időt pont az órákhoz szükséges médiumok fogyasztásához használják.  Ez a szám inkább nőne, mint csökkenne, ha az emberek még több hasznos, alkotáshoz vagy munkához kapcsolódó tudást tudnának magukba szívni, ám ez, mint kiderült most a home-office időszakában, inkább tanulságos és szükségszerű, mint szavatolandó

Foglalkoznál tartalomgyártással a tanórák keretein belül ?

Tartalomgyártás szempontjából mind az órához már szükséges (ppt, szemléltető eszközök), mind az óra következtében (órai keretek közt, órák után gyakorlati feladatként) anyagok minősége és mennyisége is vitatott lehet. Az elvárásokat csak a leadott/átadott anyaghoz és tudáshoz lehet mérni. Az ellenőrzés ilyen módon helytől/korosztálytól/technikai jellemzőktől is függhet, ellenben sokan az átlag felszereltséghez képest is kevésnek gondolják.

Egy óra interaktivitása egy két monitor és egy vetítő segítségével is növelhető. Technikai eszközök hiányába is egy jó beosztás segítségével sokakat meg lehet mozgatni.

Elmúlt időben milyen sorozatokat/filmeket néztél? beszélnél ezekről órán? Ha igen miről beszélgetnél ? (pl. történet, stílus, technikai eszközök)

A kitöltők nagy része az elmúlt időben főképp kötelező filmeket láttak, az órai keretek közt. Többen a magyar filmekről szerzett tudást emelik ki, illetve a technikai ismeretek bővítése mellett a véleménykifejtés gyakorlását. A történet, szüzsé fabula -cselekmény felvázolása, jelentés keresés.

Walking Dead: társadalmi kérdések

Once upon a time/Lock & Key: technikai eszközök

Stranger things: speciális effektek, interaktívabb óra

Wes Anderson : Stílus, vágás, képi világ és zene

Grand Budapest hotel,  Catch me if you can, Úriemberek, Fomó, Californication, Euphoria: kortársakról szóló (elemző, pszichologizáló) 

Rick & Morty: Az animáció létjogosultsága a korhatáros tartalmaknál

David Attenborough: a dokumentum/természetfilmek összetett, sajátos filmes jellemzői

Witcher, Black mirror: Izgalom, emberi kapcsolatok, szeretet, megoldás keresése

Marvel: nem emberi lények megjelenítése (emberi tulajdonságokkal felruházás), karakterábrázolás

Vámpírok havannában, Ember akit Ovenak hívnak, Agymenők, Sztalker, Karácsonyi Lidércnyomás, a Két pápa, Stranger Things, Unortodox, Babilon Berlin, Paradise, Pandéma: kevésbé elterjedt alkotások melyek összetettek a technika és a történetmesélés szempontjából is, ám ezeknek a kapcsolata mindenhol más, illetve a kettő között a prioritás is.  Társadalmi vázolás egy korábbi grafikai szemlélettel.

La Casa de Papel,  Ford v Ferrari: cgi  

Érdeklődés, tájékozottság

A felmérésnek ezt a részét a Klartexte cseh és magyar nyelven megjelent kutatásával kapcsolatban végeztük, azért mert a magyar felmérés nagyon meglepő eredményeket adott ebben a témában, illetve kíváncsiak voltunk arra, hogy van a valamilyen összefüggés a műveltség és más megkérdezett adatok között. Bár a vizsgálatunk kiindulási alapja kisebb csoporttal foglalkozott, részletesebben, mi inkább próbáltunk több embert elérni és felületesebben gyűjtöttük be az adatokat. Ez legfőképpen köszönhető a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetnek. Szerettünk volna személyesen is beszélni médiatanárokkal, illetve diákokkal is a médiaoktatás helyzetéről. Jobban feltárni a megjelenő problémákat és elvárásokat. Sajnos erre most nincs alkalmunk.

Volt már média és mozgókép órád korábban?

A megkérdezettek jelentős részének volt már mozgókép és médiaórája, de ha ezt úgy nézzük, hogy tízből két ember sem általános iskolában, sem a középiskolai tanulmányai alatt nem kap ilyen jellegű oktatást, akkor ez az eredmény elég elszomorítónak tűnik. Tekintve, hogy a felmérésünk alapján naponta több, mint három és fél órát töltünk a képernyő előtt. Természetesen, aki nem részesül mozgóképkultúra és médiaismeret órában az nem feltétlenül lesz analfabéta az online térben vagy a filmek világában, hanem nem jutnak el hozzá azok az értékek, amik ahhoz lennének szükségesek, hogy egy másfajta gondolkodásmód is megjelenjen a médiafogyasztással kapcsolatban. Bár ezt nem tudjuk bizonyítani, de vélhetőleg, aki nem vesz részt az órákon annak sokkal nehezebb lesz a tájékozódása a hétköznapokban, ha csak egy véletlenül kiválasztott gimnázium tantervét vesszük figyelembe, hiszen a szoros gimnáziumi napirend mellett valószínűleg más órákon nem jut idő olyan témákkal foglalkozni, hogy mi az az álhír, vagy más a médiát ma is érintő témák. (http://adygimi.ddns.net/honlap/images/helyitantervek/media13.pdf)

 Gyakran érzed úgy, hogy rákattintasz egy cikkre, de a cím és a tartalom nincs harmóniában?

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a megkérdezettek mennyire érzik úgy, hogyha rákattintanak egy cikkre, akkor a cím teljesen mást sugall, mint amit a cikk tartalmaz, amiről szól. A megkérdezettek kicsit több mint fele válaszolta azt, hogy igen, így érzik. Akik részt vettek médiaórákon azoknak a hetven százaléka volt ezen a véleményen. Leggyakrabban ilyen bulvár lapokat emlegettek (többek között: Blikk, Lokál, noizz.hu), sőt ők általában hosszabban is kifejtették ezzel kapcsolatban véleményüket, és felismerték a kérdésben szereplő clickbait, hatásvadász címek jelenségét.

Mi alapján kattintasz egy tartalomra az írás/cím vagy a kép számít ?

Meglepő volt az is, hogy egyáltalán nem számított az, hogy a cikkek böngészésekor egyáltalán nem a kép, vagy nem csak az indexkép számít. Abban viszont már teljesen megoszlott a vélemény, hogy csak a cím vagy a cím és a kép egyaránt számítanak. Összességében viszont elmondható az, hogy megkérdezettek mindig elolvassák a címeket és befolyásolja a döntésüket.

Szoktál híreket olvasni? Milyen platformon (Tv, rádió, nyomtatott újság, honlap, közösségi média oldalak(Insta, Facebook, Youtube))? Ha nem szoktál miért nem ?

Tv-ből, rádióból nagyon kevesen tájékozódnak, sokan tartották ezeket a forrásokat megbízhatatlannak, sőt voltak, akik úgy tartották, hogy a legtöbb médium hazudik ilyen platformon. Újságot, mint tájékozódási formát csupán ketten jelöltek meg, úgyhogy az elmondható, hogy nagyon elhanyagolható része a felmérésnek olvas nyomtatott formában és ők is inkább bulvárt vesznek. Ketten elvetették a médiafogyasztás minden formáját. A többiek mind az internetről, hírportálokon olvasnak híreket. Bár nem újdonság, de sokan kizárólag social media platformokon informálódnak. E mellett még a Youtube is egy hírforrás számukra. Itt bár nem tértek ki rá pontosan mit, de az említett újságírók miatt valószínűleg

Meg tudsz nevezni egy olyan újságírót, aki szimpatikus számodra?

A megkérdezettek közül tizenheten tudtak megnevezni olyan újságírót (reflektálva a magyarul megjelent kutatásra), akivel tudnak azonosulni. Nagy részük vagy indexes vagy exindexes/444.hu-s újságíró volt  (pl.Winkler Róbert, Hanula Zsolt,Uj Péter, Szabó Zoltán). Egy szélsőjobboldali/kormányközeli alakot neveztek meg Szakács Árpád személyében, aki az utóbbi másfél évben lett ismert. A youtube-ból való tájékozódás miatt valószínüleg négyen is megemlítették Ács Dánielt, illetve Puzsér Róbertet. Mellettük még Katz Dávid és Plankó Gergő neve is felmerült.A válaszadók fele nem tudott újságírót megnevezni vagy nem szokta elolvasni a cikk írók nevét.

Hallottál Marton László esetéről? Szerinted helyesen járt el a Vígszínház az ügyében ?

A Me too mozgalom kapcsán tettük fel a kérdét, mert ez az eset volt az, amivel berobbant a köztudatba a mozgalom. A válaszadók közül csupán tizenhárman voltak tisztában az esettel, és ők ki is fejtették róla a véleményüket: elítélték Márton László tettét és egyetértettek a színház eljárásával.

Készítette: Takács Noémi, Szarvas Dániel, Dohány Dominik